A mezőgazdaságban a vadkár az egész év során folyamatosan jelentkezik. A búza betakarítása után a napraforgó, majd a kukorica is veszélybe kerül. A vaddisznó folyamatosan , egész év során okoz kárt, ősszel pedig kezdődik a szarvasbőgés időszaka, amikor különösen jelentős károkat okozhatnak a szarvasok A nyúl és az őz főleg télen rágja meg a fiatal fák törzsét, és a taposási kár is jelentős terméskiesést okoz. A mezei nyúl és a fácán szinte a legtöbb helyen; a szőlőben, a gyümölcsösökben, de a szántóföldeken, az erdősítésben, valamint a csemetekertekben okoz kárt.

A vadkár részletes szabályait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és e törvény végrehajtásának szabályairól szóló 9/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg. A törvény 2017. évi módosításával jelentősen változott a vadkár szabályozása. Ezen módosításokat is kiemelve kívánom ezen írásban összefoglalni a vad által a mezőgazdaságban okozott károk legfontosabb szabályait.

1.) Mi minősül vadkárnak?

Vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

Mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás.

Lényeges különbség a korábbi szabályozáshoz képest, hogy míg korábban a gazda csak a vadkár 5 %-át volt köteles viselni, az új szabályok alapján már 10 % viselésére köteles.

2.) Ki köteles a vadkárt megtéríteni?

A vadászatra jogosult kötelessége a vadkár megtérítése. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

3.) Milyen összeget köteles a vadászatra jogosult megtéríteni?

A vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

Fontos új szabály, miszerint, ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

4.) Földhasználóként mikor jelenthetem be a kárigényemet az egyes termékenyek vonatkozásában?

A jogalkotó az egyes termények vonatkozásában különböző időszakokat határoz meg, amikor a mezőgazdasági vadkárt be lehet jelenteni, illetve igényelni lehet:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.

Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

5.) Károsultként hogyan érvényesíthetem az igényemet?

Általánosan bevett gyakorlat, hogy a vadászatra jogosultak a föld használójával úgynevezett vadkárátalány-megállapodást kötnek. Ez alapján a vadászatra jogosult egy bizonyos, a megállapodásban meghatározott fix összeget köteles megfizetni a föld használójának attól függetlenül, hogy következett-e be kár, illetve ha igen, akkor annak mekkora az összege.

Amennyiben nem került sor ilyen megállapodás kötésére, akkor a károsult háromféleképpen juthat hozzá az őt megillető kártérítés összegéhez:

1. A károsult és a vadászatra jogosult közös megegyezéssel rendezhetik egymás között a kártérítési igényt.

Vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Láthatjuk, hogy a törvényalkotó korábbi szabályozás szerinti 30 napos határidőt a felére csökkentette, továbbá kötelezően előírta az írásbeli formát.

Az egyezségnek a kár megtérítését és a kártérítés mértékét rendeznie kell.

2. Amennyiben a károsult és a kárért felelős személy között a fenti közléstől számított 5 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől 5 napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

Lényeges módosítás, hogy a korábbi 8 naphoz képest, már csak 5 napot biztosít a törvény az egyezség megkötésére és a jegyzői eljárás kezdeményezésére. Továbbá a törvény szóhasználata megszünteti a kárbecslési eljárás elnevezést, és helyette a kárfelmérési eljárás terminológiát vezeti be.

Kárfelmérési eljárás kezdeményezése esetén a jegyző kárszakértőt rendel ki, aki kárfelmérés folytat le, amelynek során jegyzőkönyvben rögzíti a kárigény összegét.

A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. Ebben az esetben a károsult a bíróságtól kérheti kárának megtérítését a végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

3. A károsult a jegyző előtti eljárás kihagyásával közvetlenül a bíróságtól is kérheti a kárának a megtérítését. Ebben az esetben azonban első lépésként érdemes közjegyzőhöz fordulni előzetes bizonyítási eljárás végett, amelynek keretében a közjegyző igazságügyi szakértőt rendel ki a kár összegének megállapítása végett.

Az így kirendelt szakértő szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.

Bármelyik megoldást is választjuk, mindig érdemes gyorsan cselekedni, hiszen ilyen jellegű ügyekben a bizonyítási eljárást gyorsan le kell folytatni, mivel a késlekedés nagy valószínűséggel teljesen lehetetlenné teszi a bizonyítást.

6.) Egyezséget kötöttünk, illetve bíróság helyt adott a kárigénynek. Mi a biztosíték, hogy a vadászatra jogosult ki tudja fizetni a kártérítést?

Fontos új szabály, hogy a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot, úgynevezett vadkár alapot köteles létrehozni.

A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.

A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.

A vadászatra jogosult a vadkárt akkor is köteles megfizetni, ha a vadkár alapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi.

A törvény a vadászatra jogosult vonatkozásában komoly szankciót is elrendel arra az estre, ha a vadkár alap képzését nem igazolja, illetve ha a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen esetben a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból.

Mint minden kártérítési tényállás esetén a jogalkotó a vadkároknál is kiemelt jelentőséget tulajdonít a kármegelőzési kötelezettségnek. A törvénymódosítás a kármegelőzési kötelezettség szabályozását mind a vadászatra jogosult, mind a földhasználó tekintetében nagy mértékben megváltoztatta, kibővítette, konkretizálta a szabályozást. Így blogbejegyzésem végén még ezen kiemelkedően fontos szabályokat kívánom áttekinteni. Az új szabályokból kiolvasható, hogy a jogalkotó a jövőben nagyfokú együttműködést vár el a vadászatra jogosultaktól és a földhasználóktól.

7.) Vadászatra jogosultként milyen kármegelőzési kötelezettség terhel?

A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

8.) Földhasználóként milyen kármegelőzési kötelezettség terhel?

A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles:
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

Ha a föld használója e fenti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az a)-g) pontokban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

A fentieken túl a föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

Amennyiben az Ön területén vadkár következett be, vagy Ön ellen vadkárt igényt kívánnak érvényesíteni, irodánk készséggel áll rendelkezésére.

Ossza meg egyszerűen a lenti ikonok segítségével ismerőseivel is a cikket!