Napjaink technika fejlettségének köszönhetően a munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos lehetőségek tárháza jelentősen megnövekedett a munkáltatók számára az elektronikus megfigyelőrendszerek elterjedésével. A megfigyelőrendszerek használata többféle célt szolgálhat, nyilvánvalóan az adott munkahelyen végzett munka jellegétől, illetve attól függően, hogy a munkahely egyben a nyilvánosság számára is nyitva áll-e.

Mivel a kamerás megfigyelés mind a munkáltató, mind pedig munkavállaló érdekeit is szolgálhatja, de bármelyik fél  érdeksérelmével is járhat, szükséges a megfigyelőrendszerek használata során a vonatkozó jogszabályok betartása.

Tekintsük ezért át röviden, milyen jogszabályi feltételek betartása mellett működik jogszerűen az elektronikus megfigyelőrendszer!

A munkahelyi kamerarendszeres megfigyelés során több jogszabály, nevezetesen a Munka Törvénykönyve (Mt.), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), illetve a személy és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni, azoknak meg kell felelni. Fontos figyelembe venni továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH – adatvédelmi hatóság) által kiadott ajánlást is.

Alapvetően megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik a munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszerek elhelyezését. Ennek körében az alapvetést az Mt. adja meg azon rendelkezésével, melyben a munkáltatót feljogosítja arra, hogy a munkavállalóját ellenőrizze.

Az Mt. azonban meghatározza ennek keretét is, amikor a megfigyelést kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében engedélyezi. Fontos szabály, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A gyakorlatban uralkodó álláspont továbbá az is, hogy az ellenőrzés nem irányulhat kizárólag a munkahelyi jelenlét vagy a munkavégzés intenzitásának ellenőrzésére, hanem annak célja elsődlegesen pl. az élet, testi épség, személyi szabadság védelme, illetve a vagyonvédelem lehet.

A megfigyelés kapcsán természetesen felmerül az adatvédelem kérdése is, mivel a munkáltatói ellenőrzés egyértelműen adatkezeléssel jár. Mivel azonban az Mt. rendelkezései felhatalmazást nyújtanak a munkavállaló adatainak kezelésére, ezért a megfigyeléshez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása.

A fenti rendelkezés azonban nem egyoldalúan „munkaadó párti”, arra figyelemmel, hogy az ellenőrzés lehetősége további feltételekhez kötött. A jogszabályi rendelkezések ugyanis csak keretszabályoknak tekinthetőek, amelyekhez szükséges, hogy a munkáltató belső szabályzatában rögzítse és egyértelműen meghatározza, hogyan és milyen eszközökkel kívánja az ellenőrzést folytatni.

Annak ellenére azonban, hogy nem kell a munkavállalói hozzájárulás, a munkáltató köteles írásbeli megfigyelési tájékoztatást adni, amely tekintetben nem elég a munkavállaló figyelmét csak általánosságban felhívni arra, hogy kamerás megfigyelésre kerül sor.

Az írásbeli tájékoztató lényeges része, hogy meg kell határozni kamaránként egyenként, hogy azt milyen célból helyezte el, valamint látószögük mely területre irányul. Itt érdemes kiemelni az adatvédelmi hatóság ajánlását, amelyből megállapítható, hogy nem lehet megfigyelni az öltözőket, a zuhanyzókat, az illemhelyeket, az orvosi szobákat, az azokhoz tartozó várókat, a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából kijelölt helyiségeket.

A munkáltató a tájékoztatóban köteles továbbá tájékoztatni a munkavállalókat arról is, hogy

  • közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez,
  • ki üzemelteti a rendszert,
  • hol és meddig tárolják a felvételeket (Itt fontos kiemelni, hogy a munkáltatók 3 napig őrizhetik meg a felvételeket, ezt követően vissza nem állítható módon törölni kell azokat. Bizonyos kivételes célok fennállása estén az őrzés 30, illetve 60 napig tarthat)
  • ki nézheti meg azokat és milyen célból lehet felhasználni a felvételeket;
  • milyen jogérvényesítési eszközük van a munkavállalóknak jogsértés esetén.
  • A munkáltató írásbeli tájékoztatóját a munkaszerződéstől független dokumentumban kell rögzíteni, s annak megismerését a munkavállalókkal alá kell íratni.
  • A munkáltató további kötelezettsége figyelemfelhívó jelzések elhelyezése azokon a területeken, ahol kamerákat helyezett el.

A munkáltató további kötelezettsége figyelemfelhívó jelzések elhelyezése azokon a területeken, ahol kamerákat helyezett el.

Amint az a bejegyzés elején is említésre került, a kamerarendszer használatának szabályai tovább bonyolódnak, amennyiben a munkavállalók munkaterületeire nem csak a munkavállalók, hanem pl. vásárlók, vendégek is belépnek.

Amennyiben ilyen munkaterületről van szó, a munkáltató köteles külön ismertetést – pl. táblát – is elhelyezni az ott tartózkodók számára annak érdekében, hogy a megfigyelés ténye ismert legyen előttük.

A fentieken túl, az itt tárgyalt eset még egy további kötelezettséggel is jár a munkáltatók számára:

amint azt már részleteztük, a munkavállalók adatkezelését nem kellene az adatvédelmi hatóságnak bejelenteni, de ha a munkaterületekre mások is belépnek, a kamerákkal kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába. Amennyiben pedig a munkáltató a bejelentést elmulasztja és hatósági ellenőrzés történik, bírság kiszabására kerül sor.

Az itt részletezetteket összefoglalva megállapítható, hogy a munkahely kamerarendszerrel történő megfigyelése megengedett, azonban bizonyos szabályok betartásához kötött.

A szabályok figyelembevétele pedig azért is célszerű, mivel jogérvényesítésre a jogszerűen működtetett megfigyelőrendszer alapján szerzett bizonyíték birtokában van lehetőség, illetve, a szabályok betartásának elmulasztása vagyoni hátránnyal is járhat a munkáltató számára.

Ossza meg egyszerűen a lenti ikonok segítségével ismerőseivel is a cikket!