Házassági szerződés – Mit mond, mit tanácsol az ügyvéd?

A legfrissebb felmérések adatai szerint az utóbbi években folyamatosan emelkedik a házasságkötések száma, és egyre több pár szentesíti a jog kötelékei között is összetartozását.

Az esküvő és a létrejövő házastársi kötelék elsődleges és legfontosabb alapja továbbra is a felek közötti érzelmi viszony, azonban azt is rögzíteni kell, hogy ezen események rengeteg vagyonjogi hatást is kiváltanak, amely joghatások azonban a felek szerződése alapján akartuk szerint alakíthatóak.
Foglaljuk össze ezért röviden a házassági vagyonjogi szerződések legfontosabb jellemzőit!

Általában a házassági szerződésekről

Hazánkban a házassági szerződés fogalma a közfelfogásban rendszerint negatív felhanggal kerül megemlítésre.

Elsődlegesen azért, mert a fogalomról a leggyakrabban és a legtöbben a válásra asszociálnak, másodlagosan azért, mert a szerződéskötést megelőzően az érintett felek közül általában a szerződni nem kívánó fél a szerződést javasló fél bizalmatlanságát látja benne.

A fenti gyakorlattól eltérően az új Ptk. által részletesen is szabályozott házassági szerződések inkább egyfajta megelőző-védő funkcióval rendelkezhetnek, amely elősegítheti akár a családon belüli vagyoni kérdések „tisztán tartását”, másrészt a családon kívüli harmadik személyekkel kapcsolatos jogviszonyok rendezését is.

A házassági szerződés a családon belüli viszonyok tekintetében is több funkciót tölthet be: egyrészt az eltérő keresetű házasfelek eltérő igényekkel rendelkezhetnek, és a szerződéskötés révén a jövedelemfelhasználással kapcsolatos viták is megelőzhetőek, másrészt a megváltozott öröklési jogi szabályok – nevezetesen a házastárs öröklésének bevezetése – miatt a házasságba nem saját jogon szerzett vagyonnal belépő fél, illetve a számára vagyont juttató érdekeinek képviseletére is alkalmas.

A kívülállókkal kapcsolatos jogviszonyokban pedig mindkét házastárs javát szolgálhatja egy jól megszerkesztett házassági szerződés, mivel például a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos társasági jogi szabályok (tagok, ügyvezetők felelősségi körének bővítése) szigorodása miatt egy rosszul sikerült vállalkozás vagyonjogi következményei a társaságban sem tagi, sem egyéb tisztséggel részt nem vevő házastársat és ezzel az egész családot is sújthatják.

Nézzük tehát a konkrét szabályokat a leggyakoribb kérdések figyelembevételével!

1.) Mikor köthető házassági vagyonjogi szerződés?

Mindenekelőtt a Ptk. azon rendelkezését kell megemlíteni, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
Tehát házassági szerződést nem csak a házasságkötést megelőzően, hanem már a házasság fennállása során is lehet kötni.

2.) Milyen szabályok alkalmazandóak, ha nem kötnek szerződést?

Az a korábbi gyakorlattal jelenleg is megegyezik, hogy amennyiben a felek házassági szerződést nem kötöttek, akkor a házastársak közös vagyonát képezik mindazon vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek (házastársi vagyonközösség).
Ezen esetben azonban a felek közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.

3.) Milyen rendszereket lehet a szerződésben alkalmazni?

A Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy a felek maguk határozzák meg a házassági szerződésükben azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

A törvény a felek döntésének elősegítésére meghatároz két, általa szabályozott rendszer formát, mégpedig az úgynevezett közszerzeményi rendszert, valamint a vagyonelkülönítési rendszert.

A felek mozgásterét bővíti azonban az a lehetőség, hogy a szerződésben a felek vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, tehát a két, törvény által szabályozott rendszert vegyesen is alkalmazhatják, illetve lényegében saját maguk is megalkothatják vagyoni viszonyaik szabályait.

4.) Milyen formai követelményei vannak a szerződésnek?

A szerződés érvényességéhez szükséges alapvető szabály, hogy azt a feleknek személyesen kell megkötniük, továbbá, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A fentieken túl, amennyiben a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott, a szerződés érvényességének további feltétele, hogy azt a gyámhatóság jóváhagyja.

Itt még meg kell említeni, hogy a felek a szerződést a házassági életközösség fennállása alatt a módosíthatják és meg is szüntethetik, amelynek azonban korlátja, hogy a szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.

5.) Mikor hatályos a szerződés harmadik személyekkel szemben?

A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

6.) Mit jelent a vagyonelkülönítési rendszer?

Vagyonelkülönítési rendszerről akkor beszélünk, ha a felek a vagyonjogi szerződésükben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.
Megjegyezném, hogy ez a rendszer nem csak szerződés, hanem bírósági határozat alapján is létrejöhet.
Ebben a rendszerben tehát mindegyik házastárs önállóan használja és kezeli a vagyonát (azaz mindkét fél önálló és külön vagyonszerző), azzal önállóan rendelkezik, de ennek megfelelően a tartozásaikért is önállóan felelnek.
Ezen utolsó rendelkezés tekinthető a vagyonelkülönítési rendszer legjelentősebb szabályának, ez teremti meg ugyanis annak a lehetőségét, hogy az egyik házastárs által „keletkeztetett” tartozás kielégítéséért a másik házastárs vagyona ne szolgáljon fedezetként.
A vagyoni viszonyok merev szétválasztását oldja ellenben az a szabály, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös vagy közösen nevelt gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek, tehát ezen költségek viselésben mindkét fél köteles közreműködni!
Az otthon maradó szülő védelmét jelenti továbbá, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
A vagyonelkülönítési rendszer a házasság felbontása esetén segíthet elkerülni a rendszerint felmerülő vagyoni vitákat, mivel ezen rendszer választása esetén mindenki számára egyértelmű, hogy mekkora és milyen vagyon illeti meg.

7.) Mit jelent a közszerzeményi rendszer?

A közszerzeményi rendszer alapját lényegében a vagyonelkülönítési rendszer képezi, ugyanis e rendszer választása esetén a felek a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek.
Ez a vagyonelkülönítés azonban csak az életközösség fennállásáig tart, s annak megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
A közszerzemény fogalmát a törvény meglehetősen bonyolultan úgy fogalmazza meg, hogy közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a pl. a feleség által a házasság alatt szerzett vagyonból le kell vonni – ha van ilyen – az őt terhelő adósságot, valamint – ha van ilyen – a különvagyonát, s amit ezen művelet eredményeként kapunk, az minősül az ő közszerzeményének.

Amint látható, adott esetben a közszerzemény megállapítása nem egyszerű feladat, ezért a szétválasztás elősegítése érdekében a jogszabály azt a vélelmet állítja fel, hogy a házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyon az közszerzemény.
A közszerzemény megosztására az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból kerülhet csak sor, mégpedig a házassági vagyonközösségnek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni.

A megosztás során mindegyik házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.

A közszerzeményi rendszer tehát a házasság fennállása alatt biztosítja a vagyonelkülönítési rendszernél részletezett valamennyi előnyt, a házasság megszűnése esetén azonban a „fele-fele” megosztásra figyelemmel a „jobban gazdálkodó fél” sérelmével járhat.

Az ezen blogban ismertetett rendelkezéseket összefoglalva megállapítható, hogy a jogalkotó a házastársi vagyoni viszonyok egyértelmű és széles körű, a felek akaratán alapuló rendezéséhez – részletszabályok kialakításával – a két rendszer megalkotásával elsősorban iránymutatást adott, de biztosította annak lehetőségét is, hogy a házasfelek saját igényeikhez igazítva alkothassák meg saját házassági vagyonjogi rendszerüket.

Házasuló ifjú pár van a környezetében? Ossza meg egyszerűen a lenti ikonok segítségével ismerőseivel is a cikket!