Az elmúlt évek statisztikai mutató szerint Magyarországon évről-évre kisebb számú gazdasági társaság (cég) tevékenykedik. Ez a tendencia a szakértők szerint csak részben vezethető vissza arra, hogy egyre kevesebb új céget alapítanak, a jelenség hátterében sokkal inkább a már működő cégek önkéntes döntésen alapuló megszűnése, de még inkább valamilyen jogi – így kényszertörlési vagy felszámolási – eljárás során történő megszüntetése áll. A fenti eljárások megindulását/megindítását természetesen több ok is előidézheti, azonban ezen okok közül kiemelkedő arányt képvisel a köztartozás, azaz lényegében az adótartozás fennállása miatt történő megszűnés. A cégek adótartozása kiegyenlítésének hiányában történő megszűnése azonban komoly hátrányokkal járhat úgy az ügyvezetők, mint a tulajdonosok részére.
Röviden foglaljuk össze ezért azon szabályokat, amelyeket minden cégtulajdonosnak, ügyvezetőnek szükséges ismernie, ha a cégének köztartozása keletkezett, vagy a cég már megszűnt!
A cégek megszűnése kapcsán a gyakorlatban legtöbbször az „eltiltás”, mint általánosított fogalom, illetve annak veszélye merül fel az érintettekben, amely azonban többféle jelentéstartalmat hordoz, és azokhoz különböző szankciók kapcsolódhatnak – ezért célszerű a kérdést elkülönítetten vizsgálni.
A cégek tagjainak, ügyvezetőinek felelősségi kérdéseivel ugyanis mind a Polgári törvénykönyv (Ptk.), mind a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) szóló 2006. évi V. törvény, mind pedig az Adózás rendjéről szóló XCII. törvény (Art.) foglalkozik. Mivel ezen blog témáját elsősorban a köztartozás miatt történő megszüntetés és az azokhoz kapcsolódó joghátrányok képezik, illetve tapasztalataink szerint a bemutatni kívánt joghátrányt ismerik a legkevesebben – holott sorrendet tekintve ez „állhat be” a legegyszerűbben az érintettekkel szemben-, elsődlegesen nézzük az Art. irányadó szabályait, s a további szabályokat a következő blogban ismertetjük.
Az Art.-n belül az adótartozás és a téma szempontjából az egyik legfontosabb rendelkezést az úgynevezett adóregisztrációs eljárásról szóló 24/C. § (2) bekezdés tartalmazza. Arra figyelemmel, hogy a jogszabályi megfogalmazás értelmezése még a gyakorlott jogalkalmazót is komoly nehézségek elé állítja, a rendelkezés vizsgálatát – szó szerinti hivatkozása helyett – részekre bontva érdemes elvégezni az alábbi kérdések segítségével!
1.) Mikor folytatja le az adóregisztrációs eljárást az adóhatóság?
Elsődlegesen cégalapításkor, amikor azt vizsgálja az adóhatóság, hogy a társaság adószáma megállapításának áll-e fenn akadálya, azaz, a társaság adószámát megállapíthatja-e. Azonban ilyen irányú vizsgálatra már létező cég esetében is sor kerülhet, amikor a társasági szerződés módosítása körében például a tagok vagy az ügyvezető személyében, adataiban következik be változás.
2.) Kiket érint az adóregisztrációs eljárás?
- a cégek vezető tisztségviselőjét (ügyvezető, cégvezető, képviseletre jogosult tag);
- Kft.-k és Zrt-k. 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagját vagy részvényesét,
- illetve, ha ilyen tag, részvényes az adott cégben nincs, a cég bármely tagját vagy részvényesét, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tagot vagy részvényest.
(A fenti személyeket a továbbiakban együttesen Érintettnek nevezzük)
3.) Mit vizsgál az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során?
Azt, hogy az Érintett akadályhordozónak minősül-e, azaz hogy az Érintett:
a.) vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, részvényes-e vagy volt-e olyan más cégben, amely a kérelem benyújtásának (tehát például a társasági szerződés módosítás aláírásának) napján adótartozással rendelkezik;
b.) vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, részvényes-e vagy volt-e korábban olyan más cégben, amely a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül adótartozással jogutód nélkül szűnt meg.
c.) vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, részvényes-e vagy volt-e olyan más cégben, amelynek adószámát az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adóhatóság jogerősen törölte.
d.) adótartozással rendelkezik-e.
e.) a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül-e.
4.) Mekkora adótartozás jelent akadályt?
Az Érintettet akadályhordozónak akkor minősülhet, ha
a.) a működő cég – 3/a.) pont – adótartozása az 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében pedig a 10 millió forintot meghaladja;
b.) a cég jogutód nélküli megszűnésére – 3/b.) pont – 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással került sor.
c.) az Érintett 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.
5.) Milyen időpontban fennálló adótartozás jelent akadályt?
a.) működő cég esetén – 3/a.) pont –, ha az 5 millió forintot meghaladó adótartozás már a kérelem benyújtását megelőző 180 napon keresztül folyamatosan fennáll,
és
az Érintett tagi, vezető tisztségviselői jogviszonya a tartozás fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt.
b.) ha a cég jogutód nélküli megszűnésére – 3/b.) pont – a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 5 millió forintot meghaladó adótartozással került sor
és
az Érintett tagi, vezető tisztségviselői jogviszonya a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt.
c.) ha az Érintett 5 millió forintot meghaladó adótartozása a kérelem benyújtását megelőző 180 napon keresztül folyamatosan fennáll.
6.) Milyen szankcióval jár, ha akadályhordózónak minősül valaki?
Cégalapítás esetén a legfőbb szankció az, hogy az adóhatóság a cég adószámának megállapítását megtagadja. Arra figyelemmel, hogy adóköteles tevékenységet – tehát bármely gazdasági tevékenységet – csak adószámmal rendelkező cég végezhet, így lényegében a megalapított cég nem fogja tudni megkezdeni a tevékenységét.
Már létező cég esetében, amennyiben a társasági szerződés módosítás az Érintettekkel kapcsolatos változást tartalmaz, az adóhatóság megvizsgálja, hogy fennáll-e bármely akadály, s amennyiben azt megállapítja, a céget felszólítja arra, hogy 45 napon belül az akadályt szüntesse meg. Ha a cég ennek nem tesz eleget, vagy az Érintett a jogszabályban meghatározott feltételek bizonyításával magát nem menti ki, akkor pedig az adóhatóság a cég adószámát határozatával törli. Amennyiben pedig ezen határozat jogerőssé válik, az adóhatóság a cég megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményez az adóhatóságnál.
Mivel a megfogalmazás bonyolultsága miatt még a fenti elemzés alapján sem könnyű a rendelkezésekben eligazodni, nézzünk egy-két gyakorlati példát arra, hogy mikor minősülhet valaki akadályhordozónak!
1. példa működő cég esetén
Ön „A” cégben ügyvezető, s ezen cégnek 181 napja fennálló, 5 millió forintot meghaladó adótartozása van. Ön azonban „B” cégben is ügyvezető, s ezen „B” cég társasági szerződés módosítása során az Ön adatai is változnak, ezért az adóhatóság a „B” cég társasági szerződés módosításával kapcsolatosan adóregisztrációs eljárást folytat le.
Az eljárás során megállapítást nyer, hogy Ön az „A” cégben betöltött tisztsége és annak adótartozása miatt akadályhordozónak minősül, ezért vagy Önnek kell a „B” cégbeli tisztségét megszüntetnie, vagy az „A” cégnek kell az adótartozását kiegyenlítenie. Erre 45 nap áll rendelkezésre, amely alatt vagy kifizeti az „A” cég az adótartozását, vagy a „B” cégben Ön helyett másik ügyvezetőt kell választani. Amennyiben a 45 nap alatt egyikre sem kerül sor, az adóhatóság a „B” cég adószámát törölni fogja.
2. példa már megszűnt cég esetén
Ön „C” cégnek tagja volt, s ezen cég 5 éven belül 5 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg úgy, hogy Ön a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző 360. napon belül is tag volt még. Ön a „D” céget megvásárolja 2 társával úgy, hogy valamennyiüknek 33,33% tulajdonrésze lesz a társaságban. A tulajdonszerzésükre figyelemmel az adóhatóság a „D” céggel kapcsolatosan adóregisztrációs eljárást folytat le.
Az eljárás során megállapítást nyer, hogy Ön a „C” cégbeli tagságára figyelemmel és annak adótartozása miatt akadályhordozónak minősül, ezért Ön csak akkor lehet „D” cégnek a tagja, amennyiben a „D” cégnek lesz legalább egy, 50% mértéket meghaladó tulajdonosa, tehát feltehetően Önnek el kell adnia legalább 18% tulajdoni hányadrészét. Erre 45 nap áll rendelkezésre, amely alatt vagy sor kerül az adásvételre, vagy az adóhatóság a „D” cég adószámát törölni fogja.
Az ezen példából levonható legfontosabb következtetés, amennyiben Ön az adóregisztrációs eljárás szempontjából akadályhordozónak minősül, nem fog tudni más cégben többségi tulajdont szerezni, illetve, csak olyan cégben lehet tag, amelynek van egy többségi tulajdonosa.
Az adótartozás összege, mint értékhatár kapcsán felhívnánk a figyelmet arra, hogy 2015. 12. 31. napjáig ezen értékhatárokat 15, illetve 30 millió forintban rögzítette a jogszabály, s 2016. 01. 01. napjával módosult a jelenlegi alacsonyabb összegre. Az adóhatóság jelenleg azonban azt a gyakorlatot érvényesíti, hogy attól függetlenül, hogy az adótartozás még a korábbi szabályok hatálya alatt keletkezett és ezért akkor akadályt nem képzett, de mivel az adóregisztrációs eljárást már az új jogszabályi rendelkezés hatálya alatt folytatja le, az Érintettet akadályhordozónak minősíti.
A példának okáért, ha az Ön cégének a felszámolását 2013-ban 7 millió Ft-os köztartozás fennállása miatt rendelték el és az eljárás még nem zárult le, ha Ön adóregisztrációs eljárás alanya lesz, akadályhordozóként kerül feltüntetésre, mivel jelenleg az 5 millió forintos határt kell figyelembe venni – függetlenül attól, hogy az Ön tartozása olyan időpontban keletkezett, amikor még 15 millió forint volt az értékhatár. Azt is fontos kiemelni, hogy az akadályhordozói minőség mindaddig fennáll, amíg az akadályt képező tartozás megszűnésétől számított 5 év el nem telik – tehát a fenti példánál maradva, a felszámolási eljárás lezárását követő 5 év elteltével „mentesül”.
Az ezen blogban írtakat összefoglalva megállapítható, hogy a társaságok megszűnése során kiemelten fontos megvizsgálni azt, hogy ha van is a cégnek adótartozása, az milyen mértékű, annak érdekében, hogy – főleg a több cégben tulajdonosi, ügyvezetői pozíciót betöltők – utóbb ne kerüljenek az adóregisztrációs eljárás szempontjából olyan helyzetbe, amely más cégbeli szerepük szempontjából nem vagy csak nagy nehézségek árán oldható meg.
Az ezen blogban vizsgáltakon túl a társaságok megszűnése az Érintettekkel kapcsolatosan további joghátrányokkal is járhat, amelyet blogfolyamunk következő részében mutatunk be.
Ossza meg egyszerűen a lenti ikonok segítségével ismerőseivel is a cikket!
Kérdések, hozzászólások