Vad által okozott károk I. rész: Vadkár, azaz a vadállatok által a mezőgazdaságban okozott károk
A mezőgazdaságban a vadkár az egész év során folyamatosan jelentkezik. A búza betakarítása után a napraforgó, majd a kukorica is veszélybe kerül. A vaddisznó folyamatosan , egész év során okoz kárt, ősszel pedig kezdődik a szarvasbőgés időszaka, amikor különösen jelentős károkat okozhatnak a szarvasok A nyúl és az őz főleg télen rágja meg a fiatal fák törzsét, és a taposási kár is jelentős terméskiesést okoz. A mezei nyúl és a fácán szinte a legtöbb helyen; a szőlőben, a gyümölcsösökben, de a szántóföldeken, az erdősítésben, valamint a csemetekertekben okoz kárt.
A vadkár részletes szabályait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és e törvény végrehajtásának szabályairól szóló 9/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg. A törvény 2017. évi módosításával jelentősen változott a vadkár szabályozása. Ezen módosításokat is kiemelve kívánom ezen írásban összefoglalni a vad által a mezőgazdaságban okozott károk legfontosabb szabályait.
Az elmúlt évek statisztikai mutató szerint Magyarországon évről-évre kisebb számú gazdasági társaság (cég) tevékenykedik. Ez a tendencia a szakértők szerint csak részben vezethető vissza arra, hogy egyre kevesebb új céget alapítanak, a jelenség hátterében sokkal inkább a már működő cégek önkéntes döntésen alapuló megszűnése, de még inkább valamilyen jogi – így kényszertörlési vagy felszámolási – eljárás során történő megszüntetése áll. A fenti eljárások megindulását/megindítását természetesen több ok is előidézheti, azonban ezen okok közül kiemelkedő arányt képvisel a köztartozás, azaz lényegében az adótartozás fennállása miatt történő megszűnés. A cégek adótartozása kiegyenlítésének hiányában történő megszűnése azonban komoly hátrányokkal járhat úgy az ügyvezetők, mint a tulajdonosok részére.
Az elmúlt időszakban az autópálya- és gyorsforgalmi út építési tervek nyilvánosságra kerülése kapcsán – különösen Sopronban és környékén – többen szembesülhettek azzal, hogy az ingatlanukat a megépítendő út tervezett nyomvonala érinti és erre figyelemmel az ingatlan tulajdonjogát át kell engedniük a beruházás megvalósítása érdekében szükséges területszerzés során.
Napjaink technika fejlettségének köszönhetően a munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos lehetőségek tárháza jelentősen megnövekedett a munkáltatók számára az elektronikus megfigyelőrendszerek elterjedésével. A megfigyelőrendszerek használata többféle célt szolgálhat, nyilvánvalóan az adott munkahelyen végzett munka jellegétől, illetve attól függően, hogy a munkahely egyben a nyilvánosság számára is nyitva áll-e.
Kérdések, hozzászólások